HRSM logo1

Ha valaki tanulmányozza a magyar munkaerőpiac sajátosságait akkor sok érdekességgel találkozik. Láthatja, hogy egy időben van jelen a munkanélküliség és a sürgető munkaerőhiány.  Az okok sokfélék. De hol van a megoldás?  Mit jelent manapság a humánerőforrás gazdálkodás, hogyan tud felkészülni, és másokat felkészíteni a munkaerő-piaci kihívásokra?

Valóban csak a munkaviszony teremt biztonságos megélhetést?  Mit jelent valójában az önfoglalkoztatás?  Hogyan kell elkészíteni egy munkaköri leírást, vagy egy álláshirdetést?  Milyen a jó önéletrajz?  Mi kerüljön a motivációs levélbe?  Ezekre a fontos kérdésekre keresünk válasz ezen a fórumon.  Több mint negyed százados HR-es tapasztalatunkat felhasználva szeretnénk hasznos tanácsokat adni a szakembereknek és az álláskeresőknek egyaránt.

A munkaerőpiacot sem kerüli el a globalizáció hatása. A folyamatot nagymértékben felgyorsítja a technika, különösen a számítástechnika és a kommunikációs eszközök hihetetlen mértékű fejlődése. A multinacionális vállalatok térnyerésével párhuzamosan a hatékonyság növelés érdekében egyre jobban nő a nemzetközi szolgáltató központok szerepe. A PWC 2016-os felmérése szerint Magyarországon több mint 100 szolgáltató központban körülbelül 38 000 főt foglalkoztatnak. A felmérés szerint a szolgáltató központok által mintegy 30-40%-os költségmegtakarítás érhető el. A szolgáltató központok gazdasági szerepe egyértelmű, ugyanakkor jelentős fluktuáció figyelhető meg ebben az iparágban. Jelen cikk ez utóbbi jelenség hátterében megfigyelhető okokra igyekszik rávilágítani.

Mik is ezek a Shared Service Centerek (SSC) vagy magyar elnevezéssel közös szolgáltató központok? A multinacionális cégek a nemzetközi piac adta lehetőségek kihasználásával „kiszerveznek” bizonyos háttértevékenységeket. A cél a tulajdonosi értékteremtés, a minőség és a hatékonyság növelése, amely egyrészt adódik a méretgazdaságosságból, másrészt abból, hogy a tevékenységeket igyekeznek olyan régiókba kihelyezni, ahol a jól képzett olcsó munkaerő költségelőnyt fog biztosítani. A központok felépítése különböző lehet. Az egyik ilyen lehetőség, amikor egy multinacionális vállalatcsoporton belül egyetlen központ nyújt számviteli, pénzügyi, kontrolling, vevőszolgálati, számítástechnikai vagy akár HR szolgáltatást a vállalatcsoport tagjainak. De az is lehetséges, hogy különböző folyamatokat különböző országokba, különböző egységekhez szerveznek, illetve regionális központokat alakítanak ki még mindig a vállalatcsoporton belül. Emellett természetesen lehetőség van az outsourcingra is, amikor a tevékenységeket egy a cégcsoporttól független külső cégre bízzák.

Hozzászoktunk ahhoz, hogy az interneten minden ingyenes. Nekünk minden „jár”. Pedig semmi nincs ingyen. Valaki megdolgozott azért, hogy megtekinthessük a bennünket érdeklő tartalmakat, hozzájussunk az értékes információhoz.

Tényleg ingyen van?

Nincs, mert valaki mindig fizet. Gondoljuk csak át, hogy mennyi munkát jelent a szervereket üzemeltetni, a tartalmakat előállítani, kezelni. Amikor valaki energiát fektet abba, hogy számunkra ingyenes letölthető önéletrajzot, motivációs levelet, vagy más dokumentumot dolgozzon ki, akkor reméli, hogy munkája valahol, valamikor megtérül.  Azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy ezt a rendszert csupán önkéntes munka tartja életben. Gondold csak át, hogy mit szolnál hozzá, ha este beállítanék hozzád ismeretlenül, és azt kérném, hogy gyere át hozzám kifesteni a lakást. Fizetni nem fogok, mert ma már minden ingyen van. Furcsán néznél rám. Pedig miben más ez, mint a cikkírás, vagy a szerver karbantartás? A szakértelmet, az elvégzett munkát meg kell fizetni.  

Sokan idegenkednek attól, hogy személyes pályázati anyagukat szakemberrel állíttassák össze. Ha párhuzamot vonunk az üzleti szférával, akkor látnunk kell, hogy a vállalkozások számára természetes, hogy pályázatíró cégek vagy tanácsadó cégek szolgáltatásait veszik igénybe egy-egy jelentősebb anyag összeállításához. Első pillanatra úgy gondolhatnánk, hogy mivel az önéletrajz, és a motivációs levél elkészítése is a felvételi eljárás része, ezáltal valamilyen módon csalás, ha ezeket a dokumentumokat valaki más készíti el. Valóban csalás, ha segítséget kérünk?

Az önéletrajz

Az önéletrajz készítéséről rengeteg irodalmat találunk. Sok szerző igyekszik hangsúlyozni, hogy mennyire fontos ennek a dokumentumnak az egyedisége. A rideg valóság azonban az, hogy az önéletrajz tartalma, szerkezete ma már meglehetősen egységes.

Nemrég olvastam egy érdekes cikket. A teljes címe az volt, hogy Felvennéd a céghez az anyósodat? Erre a kérdésre könnyen megszületik a zsigeri válasz. Ha kicsit továbbgondoljuk, és megkérdezzük magunktól, hogy adnánk-e egy esélyt állását elveszítő rokonunknak, barátunknak, akkor már nem is olyan egyszerű a válasz.

Amikor bajba kerülünk a világ legtermészetesebb dolga, hogy a rokonainktól, barátainktól kérünk segítséget. Márpedig ha valaki elveszíti az állását az vitathatatlanul bajban van. Vajon jót teszünk-e vele, ha valakinek ilyen módon próbálunk segíteni? Egy ilyen együttműködésnek vannak remélt előnyei és vannak komoly hátrányai, vagy legalább kockázatai.

Sok álláshirdetésben olvashatjuk, hogy „csapatjátékost” keresnek, és szinte alig találunk olyan pályázati anyagot, önéletrajzot, motivációs levelet, amiben ne akarnának meggyőzni bennünket, hogy a jelentkező hatékonyan tud önállóan és csapatban is dolgozni. Vajon ki mit ért ez alatt?

Csapatot építeni tudomány. A csapat nem csupán a tagok erejének matematikai összege, hanem sokkal inkább valami új minőség. Ennek a szemléltetésére szeretnék egy egyszerű, bizonyára sokak által ismert példát felhasználni. Utazzunk vissza az őskorba! Képzeljük magunkat a horda vezetőjének bőrébe! Tegyük fel, hogy össze kell állítanunk egy csapatot, akik elmennek bogyót gyűjteni! Vajon kiket küldjünk el? Okosan járunk el, ha a két legerősebb emberünket küldjük?