HRSM logo1

Nemrég olvastam egy érdekes cikket. A teljes címe az volt, hogy Felvennéd a céghez az anyósodat? Erre a kérdésre könnyen megszületik a zsigeri válasz. Ha kicsit továbbgondoljuk, és megkérdezzük magunktól, hogy adnánk-e egy esélyt állását elveszítő rokonunknak, barátunknak, akkor már nem is olyan egyszerű a válasz.

Amikor bajba kerülünk a világ legtermészetesebb dolga, hogy a rokonainktól, barátainktól kérünk segítséget. Márpedig ha valaki elveszíti az állását az vitathatatlanul bajban van. Vajon jót teszünk-e vele, ha valakinek ilyen módon próbálunk segíteni? Egy ilyen együttműködésnek vannak remélt előnyei és vannak komoly hátrányai, vagy legalább kockázatai.

Remélt előnyök és valós hátrányok

Ha felvesszük egy közeli rokonunkat, vagy barátunkat, akkor könnyen azt gondoljuk, hogy elkötelezettsége, lojalitása magától értetődik, hiszen már amúgy is jóban vagyunk. A másik oldalról pedig teljesen megalapozottnak tűnik a remény, hogy a főnök engedékeny, elnéző lesz a jó viszonyra való tekintettel. Ezek a vágyak, elvárások sok kellemetlenséget tudnak okozni. Sok ilyen esettel találkoztam. Volt, aki üzletet nyitott és egy munkanélküli barátját vette fel eladónak. A dolgozó egyre többször kéredzkedett el, zárta be a boltot korábban. Aztán már el sem kérte magát, hanem egyszerűen később nyitott ki, vagy előbb ment haza. Gondolta, hogy a barátja úgysem kéri számon. És ebben részben igaza is volt. A tulajdonos nagyon kellemetlenül érezte magát. Próbálta finoman rávenni egyszem alkalmazottját, hogy tartsa be a munkaidőt, de ez egyre nehezebben ment. Végül megváltak egymástól. Ez sajnos nem egyedi eset. Van amikor a munkáltató próbál meg visszaélni a barátsággal. Késve, vagy egyáltalán nem fizeti ki a munka ellenértékét.

Ami még rosszabb

Sok, nehezen kezelhető konfliktust okoz, ha egy szívességet szeretnénk azzal ellentételezni, hogy valakinek állást adunk. Többen jártak így a környezetemben. Az egyik eset egy nagyon érdekes megoldást mutat be. A kis cég sok, jó megbízást kapott az egyik vállalattól, sőt, a vállalat értékes referenciákat adott. A cég vezetője szerette volna kifejezni a köszönetét a bizalomért. Nem akart tolakodó lenni. Pénz, vagy ajándék szóba sem jöhetett. Felajánlotta hát, hogy ha tehet valami szívességet üzleti partnerének, akkor segíteni fog. A partnercég vezetője kicsit furcsa kéréssel állt elő. Azt kérte, hogy adjon a leányának valami munkát. Ismerősöm belement. A lány teljesen hasznavehetetlennek bizonyult. Viszont az adott szó az kötelez. De meddig, és mennyiben? A cégvezető kiszámolta, hogy mennyibe kerül neki szívesség, illetve, hogy mennyi közvetlen illetve közvetett hasznot termelt neki a korábbi üzleti kapcsolat. Amikor a lánynak kifizetett díjazás meghaladta az így kiszámolt összeg 10 százalékát akkor megvált az egyre problémásabbá váló munkaerőtől.

Felvegyem?

A fenti esetek leírásával nem azt szeretném mondani, hogy ismerősök, barátok, rokonok nem tudnak egymással dolgozni. Ismerek olyan jól menő céget, amit három testvér indított a semmiből és ma már milliárdos forgalmat bonyolítanak. Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha valakivel jó baráti viszonyban vagyunk, vagy kedves rokonunk az nem feltétlenül jelenti azt, hogy munkatársként is beválik. Megfontoltnak kell lennünk akkor is amikor munkatársat választunk, és akkor is amikor valakinek referenciát adunk.